Angéz o Butthagáni Jonz


 

Angéz o Butthagáni Ápnémagi,
Zaminémagi, Rozhnémagi Jonz

 


 (Balochi content about “Stimulus and Plants movement” by Bahtán Balóch)
 
Nebeshtakár: Bahtán Balóch 

 

  Má róchwárchokay (Sunflower) pollá gendén ke sohbay bélá démy gón dar átkagén róchá ent, bégáhá bechár démy róbarkatay némagá táb dátag. É bárén róchay áshek ent yá ráz degeré? Cha butthagzántáni (botanists) tajrobat, tappáskári o pólkáriáni barwardá drachk o butthagáni dege lahtén soroporáni wadh o dáb páshk o zánag butagant. Hamá jágahá ke drachkáni bondh o rótag kall ant, cha ódá á wat watá kasshet o may dhawlá gám jat, mallet wa nakanant bale á lahté dege dábén soroporáni wák o tawán dárant. Áyáni bárawá jahlá jetá jetáén sarháláni redá nebisag butag. 

 

Thaykthek Jonz (Tactic movement)

 Sahdáráni soropor áyáni tóki o dhanni angézáni (stimulus) padkerdá (reaction) wadi bant. Butthagáni tahá jonzáni syádi gón angézay némag (direction) o drachkáni bahráni jonzagay némagá ent. Dém pa angézá jonzag Rásdémén Padkerd (Positive Reaction) gwashag bit. Cha angézá durter rawagay padkerd Chapdémén Padkerd (Negative Reaction) zánag bit.

 Thaykthek jonzagáni komaká sabzén sahdáréay sajjahén bálád dhanni angéz chó ke: rozhnáhi, áp yá kémiái nekánáni padkerdáni redá cha yakk jágahé dán pa domi jágahá sorit. É pa redoband chapdémi o rásdémi Pothaw Thaykthek padkerd gwashag bant. 

 

 

 Thropek Jonz (Tropic Movement)

 Choshén jonz hamá wahdá jah janant ke butthag yá drachkay bahré gón báz téziá hamá némagá rost o rodóm kant ke á bahr angézay sakk nazziká bebit. Bezán drachkéay hamá bahr ke á wati jágahá sakk o mohkam ant bale cha angézéay padkerdá soropor kant, Thropek soropor gwashag bit. Choshén jonz say paymén ant.

 

1. Zaminémagi (Geotropism)

Zaminémagi hamá padkerd ent ke butthag o drachkéay konth o rótagáni sarok yá bógáni (tips) sará zaminay kashesht (Gravity) chó angézéá lágu bebit. É jáwará garag, ták o thál kasheshtay redá chapdémén zaminémagi jonzá shón dayant o bonay rótag kasheshtay némagá rásdémén zaminémagi jonzá záher kanant.

 

2. Ápnémagi (Hydrotropism)

Drachkay rodókén gwaptokáni (tissues) ápay angézay redá padkerday pésh dárag ápnémagi jonz mannag o zánag bit. Rótagáni sarokkáni dém pa ápá jonzag rásdémén ápnémagi o bondh yá sháháni borzádi rawag chapdémén ápnémagi jonzay pésh dárók ant. 

3. Rozhnémagi (Phototropism)

 Hamá padkerd ke drachk butthagáni konth o rótagáni bógáni sará rozhnáhiay chó ke angézéá asar bebit, rozhnémagi soropor mannag bit. Rodóm zirókén sháh o ták rásdémén rozhnémagiá o rodóm zikókén o wati sarán dir kasshókén rótag chapdémén jonzá záher kanant.

Násthek Jonz (Nastic movement)

 É dhawlén soropor cha dhanni angézéay sawabá mán anchén butthagán bit ke á wati boni jágahá barjam ant.  Krómagáni kwachal (Bud scales) o polták Násthik jonzay asar ámáchiá gendag bit kanant. Wahdé krómag srapit o pach bit godhá áiay jahli bahray rodóm cha borzi bahraygá géshter tézter bit. Paméshká polták watá jahli némagá chóth tarrén ant. 

  Lahté dege butthag chó ke Maimósaay (Mimosa) bonay gwaptokáni (tissues) tahá ápay kesásay kammi báziay sawabá tákok nazz o band bant. Choshén padkerd gestá gestáén angézáni sawabá ham bant. Chó ke: cha áyáni dast janagá, garm, tézén rozhnáhi yá layni karanthay sawabá... Chónáhá abrami hélay redá áyáni ták róchá pach o shapá band bant.