Makkoránay Hámén | Maccháni kolónth o náháni tahr

 

 Makkoránay Hámén, maccháni kolónth o náháni tahr 

 

  Donyáay bázén molkán cha darkadimá maccháni hastiay gwáhi dast kapit. Mesr o Marákesh, sarjamén Arabestán, Tiyones, Érán o Pákestáná maccháni bázén zát o tahré hast. Amrikahá o dege chandé molkán nókén zamánagá macchkeshi kanag butag. Bale bázay hayálá may Makkorán é ahdá donyáay hamá yakkén peráwarén damag ent edá náháni kollán géshter tám o tahray pédáwár bit. É sadán sál kwahnén gwáchené ke Makkoránay Balóchán bémacchá nabit. Pameshká Makkoráná kamm o gésh yakk sad tahr o kesmay macch gendag bit.

 Edá maccháni bázén zátáni hast bayagay sawabá donyáay námdárén machzánt Pópinaw, Peayr Cháeldh o Dhawsen zaián Makkoránay macch o náháni némagá delgósh gwar kotag. Peayr Cháeldh wat edá atkag, tarr o gardy kotag. Gestáén machkadagy góletagant o náháni namunagy zortagant. Lahté maccháni gwang ham bortag o wati molká keshtagat. 

 Pópinaw o Árdh Bleu Neksaná cha donyáay gestá gestáén molkán gwang o nehál gechetag o Amrikahá bortag keshtagant. Eshán cha Makkoráná bortagén gwangáni bárawá goshtag ke chedán Ábdandán, Karóch, Deshtárig, Bégam Jangi, Mozzáti, Rógeni, Gónzali, Kahrabá, Zardkallagi o Pashpágay gwang barag ódá keshag buttagant. Charéshán lahté sharr buttag chó Ábdandán, Mozzáti o Kahrabá, o chandé ke jwán nabuttagant dombará áyáni keshagesh band kotag.  

Hámén, Makkoránay lahté gechéni/hásén maccháni bábatá sarpadi jahlá dayag butag.

 Ábdandán: É chósh ke cha wati námá zánag dant, anchó támdár o wassh ent ke mardomay dap o dantán áp dayant. Eshiay kolónth chó sharkaraygá wasshén kolónthé, dapáy kanay borit. Ábdandánay do rang ant bezán zard o sohr. Har doén jwán ant. Eshiay náh chónáhá darmeyáni náhé bale dánag gánag o shiragdár bit. Háménay awalsará, Jun máhay domi haptagá tayár bit.

 

Barani: É zard rang, dráj o mazan dánagén shiragdárén náhé. Panjguray gechéni tahray náhán yakké. Náhy hoshk kanag bit. Cha eshiay yakk macchéá hashtád tá sad kelu náhay pédáwár bit.

 

Bégam Jangi   Chónáhá gomán hamésh ent ke Makkoráná Deshtárig cha Bégam Jangiá pésar hast buttag bale nu Bégam Jangi cha sajjahén náhán démter gwastag. É cha gwastagén say sad sálán gésh edá mawjut ent. Kéchay mardom Bégam Jangiá jwánén o sakkén náhshánén macché mannant. Kolónthy zard ent, hoshk kanagá o rand rangy nási bit. Hoshk kanagá pad pa jwáni pahrézag o ér kanag bebit tán sáléá gésh tóshagi kár dant.  Chósh ke zellah Kéchay kesás hamok machkadag, bág o lógáni démá Bégam Jangiay macch keshtag pameshká má gosht kanén ke Makkorán zellah Kéchay náháni pédáwáray tahá eshiay bahr kesás haptád darsad (70%) ent. Eshiay yakk macché say chár man náh pédák kant, hamé sawabá baypári macché bay kanag bit. Eshiay náh Háméná Makkoráná Haléniá abéd cha édege náhán rand tán dérán mánit o hast bit.

 Chapshok: Kéchay háméná Jólái máhay godhsará jaridag bayókén é náh shiragdár, gerd o zard rang bit. Chapshok Kéchay námdárén náh ent. Yakk macché hashtád tá sad kelu náh kárit, dant.

 Deshtárig: Zellah Kéchay damag Tomp o Mandá báz keshag buttag. Chó Bégam Jangiá sakkén náhshánén macché ke Bégam Jangiay bonyád chamé Deshtárigá dar kaptag. Eshiay náh Jóláiay awali haptagá tayár bit. Kolónth zard rang o shiragá porr bit. Macché haptád tán 110 kelu náh pédák kant.

Dhandhári: Myánji pédáwár dayókén tahray macch ent. Eshiay golábi rangay dráj o mazan dánagén kolónth waragá shirken ant. Kéchá náhá dastlagósh kananty o dastpondh o Garku jódh kananty sakk mazagdár bit.

Góknáh: Eshiay kolónth mazan dánag, gerd o zardén ant. Macché do tán say man náh kárit. Jóláiay bendátá tayár bit. Kéchá Bégam Jangi o Hosayniá pad Góknáh jwánén károbári náhé zánag bit. Torbat shar o kerr o gwarán báz keshtag.

Haléni: Pa hárag o kappu jódh kanagá Haléni jwánterén náh ent o dastpondhá ham sakk sharr ent. Zellah Kéchay zard rangén, gerd dánagén jwánén tahré o edá cha sajjahén náhán rand pohtaw bit o warókáni dastá kapit. Eshiay nezóri esh ent ke náhy hoshk kanagá syáh tarrit bezán payk kanagi náhé naent. 

Hosayni: Rande Bégam Jangiá Hosayni sharrén baypári náhé hesáb bit. Kolónthy wassh naent bale náhy jwán ent ke trond o dánag dánag bit tayábdapi métagán báz zurag bit o pa zerá baragá jwánén tóshagé zánag bit parchá ke cha nambá zutt nagahit. É ham Jóláiay awali haptagá pohtaw bit. Cha yakk macchéá do tá say man hormág dastá kayt.

Hoshkéch: Dráj o bárag dánagén zard rangén náhé ke macchay sará hoshk bit. Sakk báz pédáwár nadant. Panjguray hásén tahray náhé ke Junay godhsará jaridag bit.

Kahrabá: É ham baypári náhé ke cha yakk macchéá say tán chár man náhay pédáwár bit. Agastay godhsará tayár bit. Kahrabá géshter Panjgurá keshag buttag. Rangy zard ent, cha hoshk kanagá sári shiragá kasshanty. Kasán dánagén jwánén náhé.

Kongó: Kolónthy sohr o náhy syáh o shiragdár ent, darmeyáná náhé. Yakké shast tá sad kelu náh pédák kant. Mozzátiay támá kant, hawrá kamm haráb bit. Gonsh ham báz nalóthit, yakk hóshéá thálé gonsh bass ent o agán gonsh kanag yá chób dayag mabit ham bandit.

Kunznabád: Hawr eshiay dozhmen ent, kasánén hawréá náhy gahit. Drájborrén zardén kolónth anty, eshiay pógas/drippánch sakk wassh ant. Jun máhay bendátá pohtaw bit, do tá say man cha yakk macchéá pédák bit.

Mozzáti: Károbáray redá báz arzeshdárén náhé ke macché say tá say o ném man pédáwár dant. Zandh dánagén, syátábén sohrén rang anty, náh bayagá rangy syáh bit, kálegdár ent. Mozzáti zellah Kéchá kamm ent bale Parum, Panjgur, Awrnách, Hárán o róbarkati Balóchestáná báz keshtagesh. Panjgurá mán Kahrabáay shiragá ménant o thinán menanty. Donyáay sharterén náhán shomár bit. 

Pézhnáh:. Kéchay háméná kollán pésar bezán Junay awalsará tayár bit paméshká nadgárén náhé ke drostán sári bahá bit. Darmeyáni náhé. Yakk drachké do tá do o ném man náh pédák kant. 

Rabai: Dráj o sohrchakén rang, syátábén shiragá porrén náhé. Gaddhagy bárag o kasán ent, Panjgurá awalsará náh bit, óday baypári náhé zánag bit.

Rógeni:. Torbatay kash o kerrán, Tomp, Bolaydah o Mandá keshtagesh. Darmeyáni shiragdárén náhé eshiay kolónth zard ent. É macchay hóshán báz sond ham kant. Jóláiay awali haptagá tayár bit.

Cha eshán o abéd Sabzó, Shakar, Shakari, Zardán, Zardkallagi ham zántagén o jwán pédáwár dayókén tahr ant.

 🌴 🌴 🌴

Pa é nebeshtánkay nebisagá géshterén komakk cha Bashir Kasánawiay ketábá zurag butag o eshiay tahá kammi géshi kanag butag.