Mortagén zendagénán ródénant. Má parchá merén?
Zendagiá é habar pakká ent ke man, taw bezán má koll yakk róché allam
merén. Belly tóri geróké mani sará makapit, maná bas o kóché chér matarrénit yá
dege watig yá darámadén koshendahé makoshit, padá ham marg allami ent. Parchá
ke ensánay paymén péchenén sahdáréay zendag dáragá sakk báz warden (nutrition)
pakár bit.
Ensánay badan delgósh o pahmag karzit. Ensánay badan sakk alkáp o ajab ent. Eshiay tahá kamm o gésh say sad o haptád thraylian kuli (cell) ant bezán cha kalkashánay estárán ham géshter.
Má ke maróchi é dhawlá én máhé kappéá sári chó nabittagén. Hamok róch mani tai hazárán kuli merant o cha may báládá rechant o kapant. Paméshká may maróchigén dast o dém á naant máhé pésar bittagant. Annun é wahdá ham may hazáráni kuli meragá ant o may badaná merókén sajjahén kuliáni jágahá dege kuli dayagi ent Hamé rahbandá má chó sahdáréá zendag mánén. Kuliáni é mark o béráni chónáhá wa may badanay tah o tókán bit bale cha wati jánay hoshk o rechókén póstá má mark ámáchén kuliáni nedárahá dist kanén. Mózagáni cha pádán lagóshag o chandhagá ham má wati tosh toshén mortapóstán (dead skins) rechagá gendén.
Wahd hechbar najallit o sajjahén zendagén kuli bass dán yakk
tháéntagén wahdéá may badanán sráchet (repair) kanant. Ched o pad á bérán bant.
Hamok randá ke dege nókén kuli pa mortagénáni jáhay geragá jódh bant godhá
áyáni tahá lahtén kasán kasánén radi (error) o kammi pasht kapant. Édegeráni
prosht o próshá pad maddán maddáná kammi o noks waddán kanant. Wahdé hamé kammi
géshter bit o é kammi yakjáh bant godhá hamé zenday godhsar bit. Má hamé paym
merén.
Nókén sahdáray pédák kanag cha kwahnénéay sráchkáriá báz sari ásán
bit kant. Nókén chokkéay pédák kanag ásánterén kár ent pa wati béháni (genes)
démterá jonzénagá.
Ás kapit hoshk o tarr nazánt. Ásá hecch samá o parwáh nést ke á
kayá o chiárá sóchag o por kanagá ent? Sahdárán ke bésáhán, lógán ke sabzén
drachk o keshárán... Ásá mehrwánén del mán nést. Ásay kár sóchag o koshag ent
bale é ham zánagi ent ke bémahárén ásay tabáhkáriá o rand cha ásá dast kaptagén
ham pa jándráhiá sharr ent. Ás (géshter jangalay) zamin saray bázén gand o
gasán, hoshk o békárén dhangar o pochán sóchit. Yakk hesábéá zeminá sáp kant.
Goddhe ásá hamá zeminá sart o porjóharén poráni chérá dombará nókén káh o
tahlag rodit. Jangalay ás ke káré kant godhá á ham taw bezán abramay bahr ent.
Hamé dhawlá má tuppáni hawr o
háráni darwará ham dát kanén. Mazanén hár o héróp ché drachk o dár, ché dalwat
o sahdár, bázén mál o melkaté lapáshant, rópant o gón wat barant? Bale cha
hárán o pad gwásh o kawr dapáni hák hawazz bant, báz barán kwahnén béjóhar yá
sóragén zamin ham cha háráni áortagén hármath o melkán padá zór o porjóhar bant,
pordahlén keshár ródénant.
Marg zendchahray (lifecycle) pahk azhdari bahré. Mátén abram kosht
o koshár kant pa yakk nókén zendagiay sázag o ródénagá. Markay sawabá zendá
yakk nókén gónápéá pédák bayag o jah janagá moh rasit. Marg … zendagi …
marg … zendagiay hamé drach komakk kant sarzaminay sará chizzáni hamsang o
jwán barjáh dáragá. Godhsará abram márá kollán dombará nazzárit bale á é kárá
pa bérahm jódh bayagá nakant. Cha pirénáni dirá kanagá nókénáni háterá hand o
jáh paiyak bit. Sarzaminá marg halási naent. É donyá kárbéráni nakant. Má ke
merén ham záwál nabaén parchá ke: Mortagén zendagénán ródénant o timmárant.
0 Comments