DNA
| Zend sázagay rahbandáni daptar | Bonjoli tézáp o Málikiul
Nebeshtakár:
Bahtán Balóch
Sézdah (13) Agast 1844á Swizarlayndhá pédák
bittagén dáktar Práidh Meshará (Fried Miescher) 1869á wahdé yakk nádráhéay réshay zaymigá
lecchetagén rémáni espéón kuli (white blood cell) hurtgenday wasilahá cháretant
godhá ajabén habaré málumy but. Áiá espéón kuliay tahá yakk anchén mán
gisshetagén chizzé dist ke ched o sári áiay bárawá hechkasá hecchi nazántagat.
Randá Práidh Mesharay péshchárén
kémiái nekáná Bonjoli tézápay (Nucleic Acid) nám dayag but. Shasté sálá rand
Nózdah sad o bist o nohá (1929), sáensdán cha é rástiá ázhnág butant ke kuliay
tahá yakkéay badalá do kesmén bonjoli tézáp mánent. Charéshán yakkéay nám
Ráebobonjali Tézáp (RNA / Ribonucleic Acid) o domigay nám Dhioksiráebo Tézáp
(DNA / Deoxyribonucleic Acid) bandag but.
Chónáhá tézáp wa báz trondén ham hast bale
zánag bebit ke é doén chamá trondén tráknák o sóchókén tézápán naant. Balkén
Dhioksiráebo tézápay lahté Málikiul (Molecule) Páspayth o shakarayg ant. É har
doén anchén tézáp yá kémiái nekán ant, o é gappay mánzamán o anchén rahbandáni
daptar ant ke cha haméshán zánag bit ke cha eshán chón, chenkasén o dhill o
báládá che paymén sahdáré jódh bit?
Dhioksiráebo bonjali tézáp (DNA) ay málikiul
drájén bant o é Kromosawmáni (Chromosomes) tahá ant. Mayg o shomay badanáni
bandag o jódh kanagá sharik o hamkárén do sad kéchay (category) kuliáni ramá
yakkén Sohrón kuliáni (Red blood cells) sar pa dar édege sajjahén tahray kuliáni
bonjoláni tóká é hast o mánant.
1953ay Parwari máhá Paránsis Krek (Francis Crick) o Jaymz Wáthsan (James Watson), doén Amrikahi (American) sáensdánáni
pólkáriáni ásar mardománi démá paddar butant godhá cha eshán randteri
pólkáriáni sawabá é rásti gisshet ke DNA do brágén (Double helix) bezán do
résén málikiul ant.
Má Málikiul bárawá ché zánén? Cha hamá bonyádi nekánán ke DNA jódh bit
áyáni málikiuláni addh kanagá panch
kesmén aythamáni yajjágahi allami ent. Esháni tahá Áksijan (Oxygen), Kárban
(Carbon), Náaythrojan (Nitrogen), Háaydhrojan (Hydrogen) o Páspórasay aytham
gón ant. Anchosh má zánt ke hurt o thuhén chizzáni
addh bayag awal cha aytham o padá cha málikiuláni yakjáhiay mennatá ent, hamé
paymá hamok sahdár o ham may ensánáni
bálád o badan ón anchén rahbandéá bandag o paym kanag bant. Chó ke: cha bázén
aythamáni yakjáhiá málikiul o cha málikiuláni yakjáh bayagá ázol (organelle)
addh bayant ke é kuliay gestá gestáén bahr ant. Chó ke; laysosawm (lysosome),
kuli bonjol (cell nuclei), ráibosawm (ribosomes) o dege... ázol mán kuliá
wati zemmawáriá yakk yakké yá géshter maiyanén kár kanant. Bezán hamok sarjamén
kuli ázoláni hórbandé. Bázén kuli yakjáh bant godhá yakk badanéay
ázáéay Gwaptok (Tissue) jódh bant. Cha gwaptokáni yakjágah bayagá ázáé (an
organ) addh bit. Chósh ke: Jagar (Liver),
Gotthag (Kidney), Maydah (Stomach)… Ched o dém lahté ázáyáni hór o hamkár
bayagay ásará yakk badani rahbandé jódh bit. Chó ke: dap, maydah, rót o
billondh may Hazami rahband (Digestive system) ay say hamkárén ázá ant. May
badan záheri o andari hesábá hamá wahdá yakk sarjamén kárámadén badané bit ke
jetá jetáén rahband hór o hamkár bant. |
DNA kuliay
bonjolay tóká hastén rés résén do brágén kémiái nekáné ke cha haméshiá béh
(gene) addh bayant. Zendákzánt gón DNAay dar géjagá é habaray zánag o pahmagay
láek butant ke ensáni badanay ón bandag, áiay rost o rodóm o tán sajjahén
zendagiá badanay ázá o rahbandáni barjáh dáragay háterá é sarosój o
málumdárián, áyókén wahd o mósomán béhesábén hál ehwálán pa kulián pojjárénit.
Kuliay tóká ráebo bonjoli tézáp bezán (RNA) péshmard yá
thékadáray paymá kár kant. Bandag o jódhénagay sajjahén rahband o málumdári
chósh ke DNAá mánant, ni RNA chón kant? Á dráhén málumdárián pahmit, dar bárt
o DNAay sarókiá nakshahay hesábá zend sázagay, bandag o jódhénagi soroporán
bendát kant. Á drosstán o sári prothinay jádhi kanagá bendát kant. Pa é maksadá
áiá Amánaw tézápay gestáén nekán yakjáh kanagi bant. RNA hamé nekánán mohragáni
dhawlá kamáyán kant. Cha nekánáni kamáyag, hór kanagá chizzé ke jaridag bit
godhá á mardomi delay ragósht (muscle) bit yá pádáni pach kanag o nazzáragay
ragóshté bit bale bayagá á yakk o thekk hamá chizz addh bit ke hamáiay bárawá
áiárá DNAá málumdári dátag o sarosój kotag.
|
Chónáhén kulié bebit, áiá kadi, chón o kojám kár kanagi
ent? Gón dege kulián hawár o sharik bayagá chónén gwaptok o padá kojám ázá,
band o bóg addh kanagi ent? Pa ázáéay jódhénagá ché ché, cha kojá, che kesásá
áragi o mocch kanagi ent? Choshén sajjahén kerd o káráni pant o shón, parmán o
hokm dayók o drossáni rahshóni kanók DNAay jend ent. Zendagén yá sahdárén
badanéay tahá sarjamén zendagiá bast o karój yá prosht o prósh barjáh mánit,
paméshká á tánsarén zendá badanay chár o gedár o negehpániá kanán kant. |
Mát o petay bist o say (23), bist o
say Kromosawmáni yajjáh bayagá gón kulié tóm kapit ke hamé yakk nókén esánéay zend sázagay bon o bonlád ent. Eshiay tahá pet o mátay yakk yakk mithar drájén
DNAé awár kapit o nókén ensánéay sázagay soropor bongéj bit. Hamé yakkén kuli
cha yakká do, cha doá chár, chárá hasht, padá shánzdah bayán kamm o gésh noh
máhá rand ensáni purahén zahgé bandant o sarjam kanant.
É nókén zahg géshter cha petá bekasshit yá cha
mátá? Pónz o chammy che paymén bebant? Mudy che rangá bebant? Ballok, pirok,
pet o mátay kojám jwáni o sepat zahgá gón bebant? Mazan bayagá pad á chónén tab
o maylay mardomé bebit? Kojám kojám mirási bimmári, hél o ádat áiá gón bant? É
sajjahén kár o kerdár, shawr (plan), sójáni, kamál o kojáláni mánzamán DNA ent.
Yakk ráj, kothom o kahóléay gechéni haddh o hón, borzi o pathakki, máragi o
badani sepat o pajjáráni dán nókén padréchán sar kanagay zemmawári ham hamok
kuliay tahá hast o mawjudén zend sázagay béhi rahbandáni daptar DNA ent.
0 Comments