Jánwarán sháhiay domi masterén zendiram, Gorpánchénk (Mollusca)

 

Gorpánchénk (Mollusca)

Jánwarán Sháhiay Domi Masterén Zendiram

 

Nebeshtah: Bahtán Balóch 

Zamin kókabay sarborá (on the Earth planet) cha hoshkiá tarri o áp géshter ent paméshká ápi o daryái sahdár cha hoshkiay sahdárán sawáiter ant. Daryái sahdáráni ramá lahténá má Balóchi zobáná goshén karkénk (clam shells). Esháni zát o kesm sakk báz ant. Karkénkáni chandé zátán Engréziá "Mother of pearl (Pearl oyster)" bezán morwáreday mát goshant. Zeri morwáred hamé zátay karkénkáni tahá rodit yá jódh bit ke mardomesh kasshant, géshter pa saht o zéwarán kármarzesh kanant ke mohragzántiay eshiay tásir sárt ent. 

 

  May bandenán may kasániá esháni bárawá é gapp mahshur bitthag ke wahdé hawr gwárit godhá reyámáni saray hamé karkénk wati dotalén (bivalve) bandén dapán pach kanant. Hawri zandhén tramp hamésháni tahá kapant, é wati dapá band kanant, chizzé wahdá rand hamé tramp rodant o morwáred jódh bant. É ancháén Balóchi sherk o páli gománé, sáensi rástié naent. Sáens goshit: bázén gorr, kochk karkénkáni sarbori trondén pósh ke wati tókay hamé lahm o názorkén sahdáráni ján paházén darp o hól (shell) ant, é cha kémiái nekán Kelshiam kárbónayth (Calcium carbonate) ke pármuláy CaCO3 ent, o yakk kesméay próthinéá (Protein) jódh bant. Hamé paymá esháni andaray morwáredán ham cha hamé nekánán esháni tókay sahdár ach watá jódh kanant.

 

 Morwáreday mát gón hamá zendiramá syádi kant, man mán é zendánki nebeshtánká donyáay sahdáráni domi thuhén o daryái jánwaráni cha drostán thuhterén zendiram Gorpánchénk (Mollusca)á hawárén chandé hamé dhawlén sahdáráni bárawá kammé báz sáensi rásti o málumdári pa shomá sar kanagay johdá kanán.

 Nókén gálband "Gorpánchénk" man cha gorr (top shell) + pánchigán (Cephalopoda) + karkénk (clam shell) tráshag o jódhéntag. Gorpánchénk zendiramá syádi dárókén jánwaráni kadd o báláday habará bekanán godhá esháni chizzé zát wa hurtgendi ant bezán sakk hurt ant. Chammán áyókén zát drájiá cha yakk meli mithará beger dán bist mithar bit kanant. Donyáay zántagén kollán masterén bézihárén (Invertebrate) jánwar dahpánchén nalu (giant squid) cha haméshán ent.

 É zendiramay bázén záté jangal o sabzáwagán zendagi kanant ke pa sáh zuragá popesh mán bale cha némá gésh zát o kesm mán daryá o wasshén ápjáhán zend gwázénant o é gón gallán (gills) sáh zurant. Eshán jotké gotthag (kidney) ón mánent o del ham. 

 

  Gódhekán tabakk (Class Gastropods) ay hawáriá Gorpánchénkay hapté tabakk dege ham hast. Góndhaw (snail), gorr (top shells), kathór, jenni nákon o golámuáni pajjiá gésh cha haptád o shash hazár (76000) pajjáh áwortagén zátán é ord o thuhén jánwar mán zer o tayábán, wasshén ápay band, hámunán o zamin poshtay jangal o gyábánán donyáay chárén kondhán pa jwáni gendag bant. 

  Tayáb gwari pathakkén o ham borzén kóh o cha tayábán sad o hazárán mithar durén borzén lahté mátbandáni tah o tókán Gorpánchénki kamm o gésh hashtád hazár zát o zeháni lakkán sál sárigén rakkáz (fossils) pólkárán dar gétkag, neshán kortag, bázénéá sáensi námesh ón per kortag. Choshén bázén rakkáz may Balóchestánay (Baluchistan) gestá gestáén damagáni kóh o talambáni sarborá yá mán chér talán ham dast kapant sharriá pajjáh árag bant. Charéshiá hamé zánag bit ke é zendiramay zeh o zát sarzaminay zendamánay sakk báz kwahn o kadimi hamráh ant.

 

 Esháni yakk tabakké ke námy Pánchigán (Class Cephalopoda) ent, hamé tabakkay Hashpánchig trámay (Order Octopoda) kamm gésh say sad (300) zát bant. Pánchigáni ramá hashtpánch (octopus), dahpánchén nalu mas (squid), mas (cuttlefish) hawár ant. É sajjahén daryái jánwar ant. É chónáhá béhaddh ant bale masáni baddhá patanén thónsay paymá borborókén espétén yakk yakk kókorté mán ent ke Engréziá "cuttlebone" gwashantesh. 

  É paméshká Pánchigán goshag karzant esháni andémén dapáni chapp o chágerdá drájén pánch o pánchol (tentacles) per ent. É hamé páncholán par watá dastáni paymá kármarz kanant. Hamesháni wasilahá áp chéray gar, kóh o reyámáni tók, kerr o gwarán sost yá goshádi soropor kanáná tagass o dege máhigán shekár kanant. Geptagén shekárán gón wati dap tókay mitthu máhig (Parrotfish) o mitthu morgay dhawlén chombá chondh chondh kanant o warán kanant. 

 Daryái warákáni (sea foods) tahá é zendiramay mazan kasánén jánwaráni sakkén thuhén arzeshé hast. Donyáay bázén molkán chó ke: Pelpin, Jápán, Kuriá, Chin, Waétnám o Táilayndhá  Gorpánchénkáni wasshén ápay o daryái bázén zát pa waráká sakk báz kármarzag bant. Parchá ke é cha porothin (Proteins) o chandé dege wardená (nutrition) porr o chakár ant.

  May bandenán hashtpánchán wa hechkas dapá najant bale masá báz mardom wárt. Mas chó kikkathá o madagay támá kant, bárag o tanakk tanakká gadhag o bréjag bebit godhá pa waragá bázénéay del mán bit. Gódhekán tabakkay hamá góndhawán ke nákonesh per, pésarigén zamánagán hamésh báz grádag o pa hobbé nóshe ján kanag bittagant. Maróchán esháni waragay mayl kamter ent. Balóch janénádam gorr o góndhawáni nákonán dir kanant, hoshkesh kanant, sóchokiáni pajjigá yá baré baré tahná bósóchá kanant o chér sóchant. Wati lógán ditt dayant. Cha chér sóchagá góndhawáni nákon sakkén sárt o wasshén bóé wa tálán nakanant bale nazzik gwari dege nawassh o badén bóán halás kort kanant.