Drachk o butthagáni zend, chágerd. Butthagzánti (Botany)

 

Butthagzánti (Botany) Drachk o butthagáni zend o chágerd

 

Nawiskár: Bahtán Balóch

 

    Bendátá las mardománi pajjigá dánáén mardomán ham butthag o drachk sahdár bay nakortagant. É chó dege dopád, chárpád o bázpádén lullok o jánwaráni paymá warag o nóshagá, tarr o gardá, bramsh o tawárá hechkasá nadistagant. Nay ke wapsag, hayk o chokk kanagá. Durá paddarén gwáchen ham hamésh ent ke káh o drachk gendagá choshén kár kort nakanant. Bale maddán maddáná zántkár o hurtchárén mardomán cha butthagáni lahtén hásén jwáni, áyáni jódhesht, rost o rodómi dhawl o dábáni samá kanagá gón báwar but ke: ji haw é ón sahdár ant. É ham pédák bant, mazan bant o merant.

 Anchósh ke Zendánkay záneshti patth o pól gésh bayán butant godhá zendzántán (Biologists) é sáens do mazanén sháh o bahrán gisshént / wandh kort. Yakké Jánwarzánti (Zoology) o domi Butthagzánti (Botany). Butthagzánti pa sarjamén sabzén sahdáráni jwániá pólag, zánag, áyáni námbandi o wáneshtá (study) géróshag but. Charéshiá báz gón téziá Shunzénk (Algae), káh (grasses), poll o drachkáni hazárán zátáni (species) zend, chágerd (environment), pa dege jánwar o ensánán esháni noks o páedagáni bárawá ajab ajabén ráz o rásti páshk bayán butant. Padá é gwáchen jwániá pahmag o mannag but ke: Haw, káh o drachkán ham sáh mánent.

 

  Kóh o talambáni sáhegá o getánáni sarborá hawráskián rostagén kólhennián (Stone warts) beger dán kothéng, káhok, wall, temer (mangroves), apors, chegerd, kalér, kahur, karag o gadhélén macchán dará koll butthag (Plant) yá sabzén sahdár hesáb kanag bant. Butthagzánti gón hamé drostán kár dárit. Zendánki tabakbandiay redá gisshénag bittagén panchén sháhiáni ladhá drachk o káháni sháhi Butthagán (Kingdom Plantae) ent. Eshiay chárdah zendiram (Phyla) ant. É sháhiay sajjahén sahdár bázkuli (multicellular) ant.

 

Butthagán wahd o mósománi enán gwar ent. Bázén drachké shapá wati ták o pollán péchit o wapsit. Machgonsh, Tákréch, Bánkalénkpoll, Cheshpoll, Chegerdpoll, Sohaylig, Bahárgáh o Éraht anchén darwar ant ke pa márá é rástiay báwar kanagá mazan o mohkamén dalil ant ke drachk wahd o mósomán márant o zánant. Hamésháni hesábá áyáni zenday tahá matt o badali káyant. Drachk pa wahd o mósom wati kwahnén mortagén ták o pollán réchant, dobar burr bant, churk janant, sabz o górwandh bant. Hamé drachá wati zend o rodómay sapará barjam darant.

  Chó wa bázén bépoll (flowerless) butthagé hast bale Butthagzántiay hesábá sarzaminá kamter o géshter do lakk o panjáh hazár tán say lakk zátay polldárén butthag (Flowering plant) ham hast. Pa polldárán las gálband tómdár "Angiosperm" kármarz bit. É anchén ant poll o bar yá nibag (fruit) per kanant. É wati baráni tóká tóm, gaddhag o pestek ham ródénant. Choshén dráhén drachk mán shast o chár trám (64 orders), kesás chár sad o shánzdah kahólán (famlies) bahr o báng kanag butagant. May damagi (regional) drachkáni tahá macch, koner, biddám, sróp, amb, limbu, anár o alibokár tómdáráni lahtén mahshurén mesál ant. 

Donyáay boster o masterén sahdár

    Má shomá sarpadén may Makkoránay bosterén drachk gadhélén macch ant ke borziá haptád tán hashtád potth bit kanant. Yakk gadhélé satar borz borawt godhá dán sad potth bit bale byá ke Geniz Jaháni Daptargiri (Guinness World Records) redá donyáay cha drostán bosterén (tallest) drachk Sohrdár (Redwood) zátayg ant. Esháni tahá Háiperiawn (Hyperion) drachk mán Kaylipawrniá Amrikahay Sohrdár ráji páreká (Redwood National Park) mekk ent. Do hazár shánzdahá (2016) áiay konth (stem) kacch kanag butag godhá zándhiá shánzdah potth o do inch butag. Hamá sálá áiay báláday borzi say sad o hashtád potth o noh inch (380 foots 9 inches) at. Donyáay dege jágah chó ke Niozilayndhá (New Zealand) do hazár nohá hamé zátay drachkay nehál keshag bittagant. Wahdé do hazár habdahá (2017) anchén drachkéay borzi kacch o mápesh kortag godhá do sad o chell (240) potthá kammé boster butag. 

  Donyáay drájter o masterén jánwar Sabzén Lidh (Blue Whale) mannag bant. Sabzén Lidháni ramá cha drostán drájterénay dráji nawad tán sad potth bit. Cha bázén pólkárián abéd ched o drájterén daniga kassá nadistag, esh nakortag. Cha é sarpadi o rástián má dapay porrá gwasht kanén ke mán sarjamén gédiá hast o zántagén lakkáni zátay zendagén sahdáráni mocchiá drachkáni chandé zát cha éndege dráhénán boster o masterén ant.

  Omr o wahiay leyázá ham pirterén sahdár ant parchá ke borzá nám geptagén Háiperiawnay omr shash sad tán hasht sad sál bit kant, chónáhá ched o mazan omr terén drachk ón donyáyá dar kapit. Bale Sabzén Lidh sad sálá gésh zendagi kort nakant, pésará wati Abrami (Natural) marká merant.

 Chósh wa má zánén ke góshtwári géshter jánwar ke áyáni ladhá rastar, lahté shekári morg, may o shomay paymén mardománi kár ent. Bale zánagi ajabén habar esh ent ke góshtwárén butthag (Carnivorous plant) ham hast. May sháhegánén donyáyá kamm o gésh panch sad zátay hamé dhawlén kasán mazanén drachk gwáh kant ke á báz hesábá góshtwár ant.

  Kammén kesáséá mán Aprikahay (Africa) bazén jangalán shekárién drachkáni shón rasetag. Á jánwaráni shekárá kanant. Góshtwárén drachkáni shekár kanag o waragay kessah é paymá ent. Wahdé dam bortagén jánwar yá dalwaté choshén drachkéay chérá kayt. Hamedá léthit o wáb kapit godhá drachk bétawárá mizán mizáná wati sháh o lambán ér dant. Áiay sháh wábén jánwará anchén shiwwárén dábéá patáyant o tanchant, jánwará samá ham nabit ke á patáyag o thatháyag bayagá ent. Áiá hamá wahdá samá bit ke á sakká kejjag bit o á wahdá jánwar tachagi nabit parchá ke é lamb o thál báz trond o zórmand ant. É sakkén ajekkái gappé bale rásté. Jánwaray kejjag o thatháyagá rand góshtwárén drachk (taw hónwáry ham gosht kanay), áiay hón o góshtán chunsit wárt. Pa pasht kaptagén haddháni dawr dayagá á wati mohr patáókén sháh o thálán shollámag kant o pach kant. 

 Dege lahté butthag lullok o kasánén jánwaráni shekárá kanant. É kéchay butthagáni chandé hásén ták chó dapá pach bant, tahá kwápag ant. Lahténay tákáni lontháni sará dantánáni wadhá red pa radén konthag ham perent. Anchó ke sosondhé, cheretté, mageské yá dege anchén lulloké esháni tóká poterit godhá á goshádiá talkay paymá srapant o band bant. É dábá á wati shekárá gatth kanant, koshant o nóshe ján kanant.