Sáensi Nebeshtánk. Zendánkay pajjár, Zendrachk, Sháhi, Zendiram Bógpád

 

Sáensi Nebeshtánk

Zendánkay pajjár, Zendrachk, Sháhi, Zendiram Bógpád

Zendánk mán Balóchi zobáná = Biology in Balochi language.

  Práh o sháhegánén donyáay hamok sahdárá watará yakk zendagén hastié pésh dárag o mannénagá cha wati buttená abrami (Natural) bázén neshán o sabuté gón ent. Báz jánwará zobán ham gón ke á zobánay wasilahá cha wati dapá jahl o borzén bramsh o tawár kasshant. Cha drostán sharterén zobándárén haywán ensán ent bezán má shomá én.
 Hamé zobándáriay madatt o wasilahá ensáná dar kadimá dur o nazziká harché distag, esh kortag, bóh chetag, jédhetag, dast jatag o samá kortag pa hamáyán wati zobáná yakk ná yakk nám o pajjáré allam per bastag ke á chizzáni tahá bésáh o sahdár ham hawár bittagant.
  Zánesht o sáensay dast gerag, áyán wati zobánay ambárá gál o gálbandáni sheglá jáh dayag o mahpuz kanag cha hamá zamánagán bendát bittag, é kár o shóház mán zendagén zobánán róch pa róch démá rawán ent. Esháni sahdár o ambár master bayán ant. Zobán tóri kasán o pad mantagéné bebit ke mazan o démrawi kortagéné, áiay tahá paymé ná paymé kammé báz zánt o sáens cha bondará hast o mánent.

 

Zendánkay Pajjár

 

  Zendánk (Biology) donyáay bázén elm o záneshtáni ladhá yakk báz jwánén páedag mandén záneshté. Márá gón eshiá harróch kár kapit. É cha bon o bonládá donyáay ráj o zobánáni hamráh ent paméshká é báz rang o dróshomá may Balóchiá ham hast o mawjut ent. Chósh ke: agán kóh o kóhestagi náwánendagén Balóché sayd, kohgorándh o páchenay námáni pajjigá áyáni jend o gestáén pajjárán zánt o gosht kant bezán á Zendánkay kasánén zánóké.

 Agán mardomé machkadagéá rostagén Pézhnáh, Halénai yá Mozáti macchán pajjáh kárit. Esháni gwang, konth, lotth, náh o háragáni gechéni tám, dáb o dhawlán zánt. Gonsh kanag o nakanagay sawabá maccháni baráni ákebatá sai ent godhá bezán Zendánkay bahr Butthagzánti (Botany)ay bábatá chizzé sarpadi áiay gwará ham hast. Parchá ke é elmay bázén kerd o káráni tahá é kár ham hawár ent ke é kerm, datokk, lullok, morg, máhig, jánwar, káh, drachk o wadh wadhén kasán mazanén sahdárán áyáni lahtén gechéni pajjár, jwáni, hamrangi, cha yakké domiá áyáni gestái o zend gwázénagay hél o ádat, warag o charag, soroporáni zánagá rand áyán nám bandit. Áyán wat mán wat syád kant yá dur o jetá kant. Zendánki tabakbandi (classification)ay redá áyán mán jetá jetáén dhómán (domain), sháhi (kingdom), zendiram (phylum), trám (order), tabakk (class), kahól (family), zeh (genus) o zátán (species) bahr o wandh kant.

  Zendánk mán zaminay hoshki o tarrián o jaháná (Universe) agán jáhé hast, zend o zendmánay tak o pahnátáni, har wadhén zeh o zát, áyáni zenday bongéj, pédáesh o rodóm, chágerd, wahday hamráhiá áyáni zenday tahá áyókén matth o badali o áyáni zawál o markay bárawá pólkári kanag, zánag, wánag o dar baragay sáens hamé Zendánk ent.

Zendrachk (Tree of life)

  Zendzántán (Biologists) sarjamén zend yá donyáay sajjahén zendagén yakk sáensi tabakbandi rahbandéay redá bahr o báng kortagant. É rahbandá Zendrachkay námesh dátag.
  É práh o tálánén donyá o jaháná chónáhá do wadhén chizz o paddaráesht hast. Yakké bésah o domi sahdár, bezán bézend o zendagén. Zendánkay kessah gón zendagénán bendát bit paméshká Zendrachkay awalsará zenday jend kayt.

Zendrachk (Tree of life)

Zend (Life)

  Kóh, hák, ásen, teláh, shisshag o éndege bésáhén paddaráesht o ásmánáni sar pa dar hamá sajjahén kasán o thuhén sahdár zenday sháhegánén pallá jágah kort kanant o zendagén mannag bant ke á sáh zurant. Áp o tám lóthant, pédák bayagá rand rodóm zurant. Báz sahdár wati dhill o báládán wat sorént kanant, pa wat chágerdé (Environment) jódh kanant yá pésari hastén chágerdéay bahr bant. Wati paymén pédák kort kanant bezán hayk, chokk o bar kanant. Lahté sahdár wahd, mósom o jáwaráni sawabá wati jágah o har róchi zenday tahá badali kárant. Wati kadd o kesásén omré gwázénant, godhsará abrami yá dege jáwar o nádráhiáni sawabá zawál o markay arján bant.

Dhómán (Domain)

 Zend jahlterá mán say dhómánán bahr kanag buttag.

1.  Kermokán (Bacteria)
2.  Árkáiá (Archaea)
3.  Eyokáryá (Eukarya)

 Sajjahén ensánáni pajjigá gwandh o thuhén kollén jánwar, sajjahén káh, butthag o drachk dhómán Eyokáryáay óbádag ant.

Sháhi (Kingdom)

 

Sháhi Zendánki gálbandéay bestárá sahdár / zendagénáni mazan o sháhegánén bahré.
  Zendánk chósh ke báz kwahnén záneshté o cha hamá zamánagán démrawi kanán, nók bayán ent paméshká Zendrachkay red o band ham jetáén wahd o zamánagán dege dege zendzántáni yakshalén shóház, pólkári didánkáni (Theories) rást o rad, kwahn o nók bayagay sawabá sorén porén kanag bittagant. Nun jost esh ent ke allamén gisshetagén sháhi chinchok ant? Byá é drachá byá bondaptará sayl kanén.
  Sháhi ke awali randá 1700ay zamánagá démá árag bittagant godhá á bass do atant: yakké Sabzáwagán sháhi (Plantae) o domi Jánwarán sháhi (Animalia). Padá hazhdah karná say kanag bittagant ke pésari doénáni ladhá Prothisthá (Protista) ham gón kaptag. Ched o pad 1950á dege doesh gésh bittag: yakké Mawnirá (Monera), degeré Shinzokán (Fungi). Nózdah sad o nawadá dege doesh per kortag: Eyokermokán (Eubacteria) o Árkáikermokán, choshiá drostén sháhi buttant hapt (7) bale dege yakk
 Say dhómán o panch sháhi rahbandé  sál 1969á cha Amrikahay butthag chágerdzánt (Plant ecologist) Rawbarth Hárdhing Waythekar (R. H. Whittaker): butten: Dasambar 1920 - bérán: Aktubar 1980, ay némagá pésh kanag bittag ke drostán gésh mannag bittag. Maróchán hamé géshter rawáj geptag o kármarz bayagá ent. Panchén sháhiáni nám ésh ant:

Yakk.    Shinzokán
Do.    Mawnirá
Say.    Prothisthá
Chár.    Sabzáwagán
Panch.    Jánwarán.

 

Zendiram (Phylum)

 

 Sahdár lahtén zendánki rahbandáni redá mán gestáén zendiram o chéri-zendiramán (Sub-phyla) wandh janag bittagant. Jahlá yakk o do zendiramáni bárawá kammé pajjári gapp nebeshtag ke charéshiá shomá wat kammé báz zánt kanet ke sahdár o jánwaráni chón chónén wat mán wati hamrangi o syádiáni bonyádá lahté yá bázén sahdáré mán yakk zendiram yá chéri-zendiraméá jágah dayag bant.

Zendiram Bógpád (Phylum Arthropoda)

 

  É do Yunáni gáláni jódhgálé, Arthro cha gál "Arthron"á (Balóchi máná bóg/jódh) o poda cha "Pous"á (máná pád) zurag, jódh kanag buttag. É ramay sahdáráni sajjahén pád o baddhay trondén pósh (hól) bóg bóg bezán jódh jódh ant paméshká esháná bógpád goshag hecch rad naent.
  Bógpádáni yakk thuhén nesháni o pajjáré esh ent ke zendiramay sajjahén jánwar bézihár (Invertebrate) ant, béhaddh ant. Chósh ke: madag. Báli madag (locust) o daryái madag (Shrimp) doénán haddh mán nést. Esháni pád o zránk bóg bóg ant. Madagán abéd kikkathá (lobster), romrombag (helmet crab), tagass (crabs), zumm (scorpion), magesk (fly), móku (spider) o sajjahén lullok (insect) bógpád bay kanag bant.

  Zihármán (Vertebrata): Yakk mahshurén mazanén chéri - zendramé ke eshiay básk sakk báz ant. É hamá sajjahén jánwaráni mocchi ent ke esháni jáná (body) srénkarz/zihár (backbone) o dege gwandh o zandhén haddh o band mánent. É chéri - zendiramay sahdáráni jánay do bahr ant.  sari o padi bahr. Kamm o gésh drostán domb/letthek ham per ent. Zihármánáni master o gisshetagén neshánié esh ent ke dast o pádesh cha chárá (4) gésh nabant. Chósh ke:
Aps (horse), mál o dalwat (livestock), edrek (squirrel), moshk (rat), gój (monitor lizard), kochekk (dog), pisshi (cat), sajjahén rastar (beast of prey) o chónáhá zihármánén haywánáni ladhá bé lettheká má ensán ham gón ent.... 😄

  Zendánk shahshanáb o thuhén záneshté. Eshiay bahr, sháhadh, sháh o lamb (branches) sakk báz ant. Bázén sahdáré tóri á sarzamini o chérzamini bebant yá wasshén áp o daryái, yakkén wahdá wati zend o badanáni gestá gestáén záheri o andari shegl, budesht, badani jódhesht (body structure) o kármánáni sawabá zendrachkay jetá jetáén tabakbandi jáh o kálebáni tahá gón kapant.
Wati manná mani é sáensi nebeshtánk Zendánkay bass kasánén pajjáré. Mani wáhag hamésh ent ke mán Zántganjay tákdémán kamm kamm o yakshalá hamé azhdari elmay bábatá wati wantagén arzeshdárén málumdárián jetá jetáén nebeshtánkáni sheklá pa shomá sheng bekanán.
Gón hamé ométá ke shomay paymén zántdóstén wánókáni modámi hamráhi barjáh mánit. Shomay jwánén pant o salah é drájén sapará washter o may menzelá nazzikter kant.

Nebeshtakár:  Bahtán Balóch