Sabzén teláh ant temeray jangal |
Balóchestán donyáay hamá damagáni tahá hawár ent ke áhán wájah Hodáyá pa mál o ganjá shank jatag. É mál o ganjáni tahá Sabzén teláh bezán temeray jangal (Mangroves Forest) mazanén bahréay wáhond ant ke Balóchestánay tayábdapi maddhiáni bébaháén sawgát ant.
Temer (Mangrove) drachké ke Balóchestánay zellah Gwáder o Lasbélahá tayábdapán hóráni kash o lambán rostag. É drachk hóray dapá narmén jáh o sóragén ápay tahá rodit o rodóm gipt. Paré drachkay jwánén o gohortén rodómay háterá allami ent ke éshiay rodagay jágahá kawr o shépáni wasshén o zeray sórén áp wat mán wat hawár bebant. É wadhén jágahán Balóchiá hór gwashant. Balóchestánay masterén hór zellah Gwáderay Jiwani hór, Kalmat hór, mán Lasbélahá Myáni hóray námán zánag o pajjárag bant. Hamé wadhá Hengól hór, Basól hór, Shábi hór, Shádikawr hór o édege hawár ant.
Wati tab o zaluratay padá tayábay dapá rodagay sawabá báz barán temeray kasánén drachk billay jáwarán zeray borzén gwarmáni tóká boddhant bale wahdé ke áládh bit godhá gendag bant. Temer donyáay kesás dráhén tayábdapán rostagant ke esháni tóká Góricháni o Zerbári Amrikah, Aprikah, Ásthrayliá, Chin, Endónishiá, Malayshiá, Pelpin, Sengápur, Táiwán, Táilayndh, Waytnám, Serilanká, Hend, Pákestán o édege molk hawár ant.
Mán Pákestáná é drachk Balóchestán o Senday tayábán rostagant. Temer pa áendag (Mangroves for future) ay redá: "Pákestáná temeray jangalay géshterén bahr Send o kamterén Lasbélah o Makkoránay tayábdapá mán hórán rostagant."Balóchistánay tayábá temeray warródén jangal mán zellah Gwádará Jiwani hór o Kalmat hórá o zellah Lasbélahá Myáni hórá mazanén kacchéá rostagant. Wahdé ke Sendá é drachk mán Karáchi, Kitthi bandar o Sháhbandará mazanén kesáséá hast ant. É hand o damagáni temer bondará warród ant bale maré zamánagá bázén sarkári o darsarkári galán (NGOS) ham drachk keshtag o temeray jangalay gésh o baz kanag, eshiay pádáriay wástá komakk kotag. É galáni ramá Baluchistan Forest department, IUCN, Mangroves for future, WWF o édegeráni nám gerag karzant.
Donyáá temeray kesás shast o noh zátay drachk hast ant. Zeri zendmánay zántkár Rahim Balóch gwashit: "Pákestáná temeray chár zát hast ke jahlá áyáni nám dayag buttagant;2. Rhizophora Macronate: éshiá Lasbélahá Komdhi gwashant.
3. Agicerois
4. Ceriops tagal
Temeray é chárén zát Lasbélahá kodrati rostagant o sakk gohort ant. "Avicennia Marine" Gwáderay warródén temer ent. Temer pa áendag (MFF) redá Balóchestáná temer kolli 7400 ékadh zaminá rostagant o Sendá temeray jangal 243000 ékadh sháhegán ant. Temeray jangalay nawad darsad drachk "Avicennia Marine" zátayg ant, é zát sakkén sórén ápá rodit.
Nazántkári o kamm elmiay sawabá temeray drachkárá donyáay harch kondhá táwán rasetag bale wahday gwazagá gón démrawi kotagén ráján máretag ke é drachk chó dege drachkáni paymén drachké naent, balkén é hásén delgósh lóthit parchá ke eshiay keshag o mazan kanag janjáli káré.Eshiay kerd pa jwánén sáchay wadi kanagá, zeri o jangali zendmáná mohkamén bonjaléay dayagá o tayábdapán jáhmenendén daryáwardáni maháshi démrawiá pa hesábi naant paméshká zemmawárén o démrawipasondén molkán temeray paházag o jangaláni waddénagay háterá máli o tekniki komakk kotag o hórkén hamá tayábdapán ke ódá zamin, áp o mósom hamtab buttagant, temerkári bendát kortag (nókén nehál keshtag) o temeray jangal waddéntagant. É drachkay nap o páedag ché o che paymén ant o á chónén abrami o ensáni hataráni démpán ant? Byáet chamshánké dayén.
Temer o maháshi démrawi (lápay shóház)
É drachkay masterén páedag wa ésh ent, é pa daryáwardán lápay shóházágá mazanén komakké. É drachk pa madag, tagass, madagmát (crayfish), karrom/málédhi (barnacles), kelladh o sáná o pa dege zeri sahdárán pahmeyánén hankéné. Parchá ke é sahdár temeray drachkáni thath o mán gisshetagén rótagán hayk dayant, chokk o bar kanant, máhig o dege zeri maddhián waddénant o pa daryáwardán bázén shekár jádhig kanant.
Anchó gwashag bit: Malayshiáá kesás 119, Kéniyáyá 83, Kóin zerwán Ásthrayliáá 113, Pelpiná 59 tahray sahdár gón temerá hamgranch ant bezán é molkán bázén zátay máhig temeráni barkatá rodóm zurant o zendamáni kanant.Zántkár gwashant hamá damagán temer nést ódá madag, tagass o dege bázén zátay máhig nabit (agán bit godhá sakk kamm). Hamá handán temer hast ódá madag mazanén kacchéá bit ke charéshiá médáni lápay shóház ásán o jwánén wadhéá bit. Á maháshi redá cha hamá daryáwardán ke cha temerán passend ant, gehterén zendé gwázént kanant. Kalmat, Jiwani o Sónmyániá mán temeray jangalán Hóri tagass (Mud crab)ay párming but kant. Sendá temeray drachkáni chérá pármingay wasilahá wati lápá shóházágá ant.
Anchó ke zánag bit, bázén zeri sahdár (tagass, kelladh, magad, madagmát, málédhi) anchén jáhán hayk kanant ke gel o lech (mud) bebit o é jágah hór ent bezán tayábdapay hamá jágah ant ódá kawr o zeray áp dochár kapit o hór bit. Badbahtiá é drachk o eshiay jangalay arzeshtay bábatá bandeni mahluká ke áyáni zendamán gwaméshán hamgranch ent, sarjamén o jwánén málumdári nést.
Zánt o sarpadi kammiay sawabá bázén damagán daryáward daste wat temerán goddhant. Temeray drachkáni borrag o sóchag, cha esháni dárán kápar o kargin addh kanag, pa lánch o yaddárán kármarz kanag chérén gappé naent ke charéshiá temerán báz táwán rasetag o é táwán daryáwardáni watig ent. Paméshká é gapp kaddhan kanag lóthit ke daryáward é drachkán chónáén jáwarán magoddhant. Balkén ésháni waddénagay wástá gón chest kotagén gámgéján hawár bebant o éshán bepahrézant.Agán butt kant, wat neháljáh (nursery) addh bekanant o nókén temer bekeshant parchá ke géshter temer géshter madag, tagass, máhig o dege zeri gwájenáni mánzamán ent. Agán may daryáward é habará zántkár kanag bebant ke temeráni goddhag o sóchag yá áyán napahrézag bondará áyáni wati noksán ent godhá á shiwwár bant o wati é bébaháén maddhiá paházant o waddénant. Pa wati o áókén padréchay rózegáray háterá.
Shartagáni démpáni
Temeray jangal bandeni zendmáná cha zeri hár o jawárán rakkénagay háterá mazanén démpán ant. É drachk tayábdapán ábádén métagán cha zeri shartagáni ámách bayagá rakkénant, bezán zerchandh (tsunami) o dulláb (cyclone)ay géshén asarán kamm kant o áyán géshén táwánbár buwagá naylit. É jangal zeri shartagáni jáwarán trondén chawláni démá dárit o ésháni zórá próshit. Donyáá distag ke zerchandhay wahdá hamá damagán temeray bazén jangal buttagant, ódá zerchandh mazanén tabái áragá sóbén nabuttag parchá ke zerchandhay gwarm cha lóg o jágahán pésar gón temeray jangalá dém pa dém buttagant, zóresh proshtag o noksán kamm buttag bale hamá damagán zerchandhá hecch adhánd démá nabuttag bezán jangal nabuttag, ódá nabuttagény kotag.
Bonasalá temeray jangal é wadhén sáhatán pa tayábdapi zendmáná yakk abrami esparéay (as like a natural shield) kerdá pilaw kant, paméshká cha zeray zórákián rakkagay wástá zaluri ent ke temeray jangal géshter bazter bebant tán shartagáni démá bedárant o pa tayábdapi métagán dáemi esparé bebant.É bábatá Serilankáay darwar gir árag karzit. Wahdé Serilankáá zerchandhá (tsunami) dokk wárt ta hamá métagán ke ódá temer nést atant, abéd cha lóg, mál o maddhiáni barbádiá kesás shash hazár mardom bérán butt. Bale domi némagá hamá métag ke ódá temeray drachk hast atant, ódá éwaká do mardom bérán butt.
Temer o sápén gwát o sách |
É paddarén gappé ke abramay pahrézagá, sáchay wassh kanagá, gwátay palgáragá drachkáni sakkén mazanén kerdé. Agán sarzaminá drachk mabant godhá zamin pa ensán o édege sahdárán taptagén ródé bit o yakk zamánagé kayt ke ensán ham chó Dháenásór (Dinosaur) o dege bégwáhén jánwaráni paymá chath gár bit o pa áiay námay gerag o 3D addh kanagá kas nabit. Pa abramay palgárag o pahrézagá dráhén drachk awáchkiá ant.
Sáensdán gwashant: é redá temer yakk masterén awáchkáré. É cha ádege drachkán panch darsad gésh Kárban dháiáksáidh (Carbon dioxide) ér bárt o gwátá sáp kant. É bábatá námdárén zántkár Márk Espayldhing (Mark Spalding) wati pólkári nebeshtánk tóká gwashit:"Mangroves forests are among the most carbon-rich habitat on the planet."
Temer cha teláhá kamter naent. Sabzén teláh, é sabzén teláhá cha boná goddhagay matlab ésh bit ke má géshter "Greenhouse gas" mán ázmáná yalah dayagá én o Ózón (Ozone) chánká géshter waddénagá én ke eshiay padkerdá róchay bránz (rays) trondter bant o baniádam o dege sahdárán pa émeni sáh zurag moshkol bit.
Sáensdán gwashant ke temeray jangal nápalgárén, danz o duttán porrén gwátán ér bárt, gwátá sáp kant o baniádamá alkápén sáh kasshagá komakk kant.
Temer sahdáráni hankén
Anchósh ke borzá gwashag buttagat: temeri jangal pa morg, jangali jánwar o zeri sahdáráni ginsártiá jwánén bonjol ant. Temeráni tóká ápi o hoshkiay bázén morgé kodóh bandit, hayk dant, chokk o bar kant.Zánag bebit ke baz o sabzén jangal pa wadh wadhén sahdárán mohkamén hankén ant. May kóh o jangal zamánagé cha sayd, áhug, shér o polangá porr buttagant bale kamzánti, jangali charend o rastaráni arzeshay nazánagay sawabá má jánwaráni naslkoshi kotag, á cha bon o béh gár kotagant.
Sáensdánáni gwashagá temeray jangaláni tóká gándhu, ásk, polang, mazár, áhug, shádó o wadh wadhén már o lullok hankén kanant. Mai 2015á temeráni bárawá yakk warakshápéá bahr zuragá Táilayndhá shotán. Óday temeray jangalay tarr o táb ham saparay bahré at. Óday temeray jangal cha shádóán porr at. Man wati zendá inchok shádi yakpárigi hechbar nadistagat.
É jánwaráni zendamáni é gappay shóndáriá kant ke temer tahná pa shádóán nán, balkén hamok hamá jánwar ke temeráni nazziká ent pa wat bonjol jódh kot kant o watá cha baniádami béshkárián rakkénagay johdá kant. Zántkár gwashant ke hataráni démpánén daryái sahdáráni paházagay háterá temerlad mazanén kerdé pilaw kant.
Pa temerá mosibat
IUCN wati yakk rapóthéá gwashit: É wahdi donyáay si o panch darsad temer goddhag buttagant o pa wadh wadhén kárán kármarzag buttagant, pasht kaptagén ón hataráni démpán ant. Balóchestáná teri jangal géshter mosibat o hataráni ámách ant. Eday zemmawárén gal wati zemmawá pilaw kanagá naant o mahluk náwánendag ent. Balóchestánay bandeni damagán hawr sakk kamm bit. Temerán wasshén áp ke é pa áyáni rodómá zaluri ent narasit o bázén warródén nehál warnáh bayagá pésar merit. Balóchestáná abrami gays 1952á dar géjag buttag o kármarzag bayagá ent bale may géshterén mahluk tani wahdi dár sóchit o kanwar kant. Mahluk láchár ent bale pa kanwará temeráni dáráni kármarzi pa temerá cha masterén táwánán yakké.
Pa harch kárá sarkáray delgósh, máli o tekniki komakk allami ent bale márá o may sarkárá drachkáni hecch tab nést. Drachkay keshag, pahrézag, elm o zántay waddénag, handi mahluká drachkáni nagoddhagay mozzá o badalá ásaráti (alternative sources) dayagay bárawá pa del o setk hecch kár bayagá naent. Ásará may sabzén teláh, gawhar kimmatién temeray jangal róch pa róch dém pa halásiá rawán ant. Yakk róché begenday má cha éshán pahk zebahr bebén.
Ketáb: Elánbays, Eliallah. Tákdém: 80 - 94
Shengkár: Akaydhami áp Balóchiá, Karáchi, Gwáder, Kéch
0 Comments