Las zánesht. Donyáay awali tapchár | wassáchén láporri | drájterén haddh | gránterén gays

 

Las zánesht Donyáay awali tapchár, drájterén haddh gránterén gays, wassáchén láporri

Las zánesht (General knowledge) chónáhá bass yakk elm o záneshté naent balkén bázén záneshtáni thuhén yakjáhén ambáré. Eshiay tóká donyáay bázén sáens o elm jágah kort kanant chó ke: Ásmánzánti (astronomy), dinzánti (theology), zobánzánti (linguistics), labzánk (literature), syásat (politics), zaminzánti (geology), zerzánti (oceanology), károbár (business), teknálóji (technology), donyáay gwstánk (World history) o dege har paymén bongappán gón syádi kanókén  sarpadi, hál o ahwál. Yakk mardoméay las zánesht che kesásá ent? É cha hamá mardomay las zánt ambárá zánag bit ke á donyáay jetá jetáén záneshti bongappáni bábatá chenkas sarpadi dárit. Kaséay las záneshti ambár haminchok master bit é sháhegánén jahánay pahmag paráiá ásánter bit o á dege mardomán ham jwánter donyáay bárawá sarpadi dát kant. Chónáhá ham goshant ke: bézánagi bétámié...

 Má wati bolág “Zántganj” ke eshiay Engrézi máná “Encyclopaedia” ent, eshiay Las zánesht námén é bahray tahá shomay háterá kárámad (useful) o arzeshdárén (important) gechéni las záneshti sarpadi sheng kanán kanén.

● Awali támorestárén jánwar = The first film star animal: Támoráni tahá támorestáréay bestárá záher bittagén donyáay awali jánwar Rowar (Rover) námén kochekké bittag. É támorestárén kochekká hasht Engrézi támoráni tóká wati kerd pésh dáshtag. Awali randá 1905á sheng bittagén sakkén sóbmandén támor (film) “Rescue by Rover” tóká eshiá bonjáhi kerdár bestárá kár kortag.

● Taw zánay ke sarzaminá wazandár o masterén morg kojám ent? Agán ennán godhá bezán oshtermorg (ostrich) ent. Zaminay sará tézter tachókén morg ham hamésh ent, thuhterén morgi hayk ham hameshiayg ant.  

● Donyáay hamá kojám jánwar ent ke áiay garden cha sajjahén jánwaránigá drájter ent? dájterén garden gókoshterayg (giraffe) ent.

● Sobakterén o gránterén gays

Donyáay sobakterén gays (gas) ke abrami bestárá wat hast ent o hamé gwát ke má sáh zurén, hamé gwátay tahá mawjut ent á Háaydhrójan (Hydrogen) ent. É bétám (tasteless), bérang (coulorless), bébó (odourless) o názahrén (non-toxic) gaysé. Eshiay aytami lambar (atomic number) yakk (1) ent o aythami wazan (atomic mass) 1.008 ent. Háaydhrójan gays 1766á Henri Kawendish (Henri Cavendish)á dar gétkag.

● Raydhan: Sarzaminá abrami hesábá mawjutén gránterén gays Raydhan ent (The heaviest gas is Radon). Nóbal gaysáni ladhá hawárén Raydhan gaysay aythami lambar hashtád o shash (86) ent. É bérang o bébóén gaysay aythami wazan 222 ent. É gays cha Háaydhrójaná sad sari gránter ent. É Jarmanén kémiázánt  Pridhek E. Dhawrn (Friedrich E. Dorn) á sál 1900á dar gétkag.

Wassáchén áposi/láporri (Artificial pregnancy/insemination)

Béde nar mádagi yá jan o mardi wapt o wábá naray marziáni mán mádagén jánwar yá janénay graw (cervix)á mán kanagay kárawái pa jánwarán wassáchén áposi o pa janénán wassáchén láporri goshag bit. É kárawáiá sur kortagén janénay wati marday yá dege jánsalámatén mardénéay marzi (semen) karmarzag bit kanant. Jánwaráni Awali sóbmandén wassáchén áposi (insemination) ázmosht (experiment) 1780á pa yakk mendhén kochekéá kanag butag. É kárawái Itáliái (Italian) Lazzaro Spallanzaniá kortag. Áiá Espini (Spanish) naslay mendhéay chokdáná succhenéay wasilahá narázéay marzi chandhetagant. Mendhá shast o do róchá pad zátag o say gollodh (puppy) pédák kotag.

Wati jenday marday badalá dege mardénéay marzián pa wassáchén láporriá kármarzagay awali kortakári Peládhelpiá Amrikahay propaysar (professor) Payn Kósthá 1884ay zamánagá cha Klawropámay asará béhóshén janénéay sará, béde janénay sahig kanagá butag. É kár janénay béchokkén lógwájahay dazbandiay redá kanag butag.

● Bendáti tapchár

 Páranhaith má shomá báz bará esh kotag. Shomárá nazánán, man wat báz bará jédhetag: eshiay máná bárén chi ent? Bendáti tapchár (thermometer for body), ji haw, hamé ke dáktar pa tapigén mardománi tapay garmáeshay chárag o zánagá kármarzesh kanant, 1714á sázag (invent) butag. Bendáti tapchár ke kamm o gésh annugén tapcháráni dhawlá at, Jarman jasaddán (German physicist) Dhaynial Gabrél Páranhaithay sázén (invention) ent. Yáh!... Páranhaith bezán tapcháray sázók (inventor) but. Tapcháráni tóká drossán pésar Párag (Mercury) haméshiá kármarz kotag. Mán shisshagay tapchárá Páragay mán géjag o band kanagá gón jédhahay tawjil but parchá ke Párag nay cha thanthá badit barp bit o nay lahdhá báp bit o bál kant.

● May drájterén haddh

 Ensán o dege shirendagáni badanay mohkamterén o drájterén haddh ránhaddh (Femur) ent. Ensánay é haddh hamichok mohkam ent bálegén mardoméay wazanay si hamichok wazan sagget kant. Darmyána kadday bálegén mardénéay ránhaddhay dráji habdah tán nózdah inch bit. É haddhay yakk saré gón kóndhay haddhá hamgranch ent o domi némagá gón magunnay haddhá ham jódh ent. Eshiay jahli sar gón Tirhaddh (Tibia)ay patanén sará jodhetag.

● Awali olosi ketábjáh (The first public library): Mán Englestáná awali shahrdári (municipal) olosi ketábjáh Nárwech Sewek Wák (Norwich Civic Authority)á sál 1608á tháhéntag. Kalisáay pésari ketábjáháni paymá Nárwech ketábjáhá ham géshter dini nebeshtag ér atant. Bendátá kesás sajjahén básk (member) dini hogdadár atant. 1653á Hemperi Chetham námén godáni tájeréá Mánchesthará ketábáni bahá zuragay háterá hazáré Póndh (Pound) zarr eshtagat o donyá sapar kotagat. Mán hamé ketábjáhá awali randá yakk ketábpáné (a librarian) sálé dah póndhay mozzá pa dáemi ketábpániá dárag but. É ketábjáh garmágá róché hapt adár (7 hours) o zemestáná róché shash adárá pa ketábwánén olosá pach butag.

● Awali Engrézi labzbalad = The first English dictionary:

"A table alphabetical, containing and teaching the true writing and understanding of hard usual English words" é Engrézi zobánay hamá awali labzbaladay drájén nám ent ke sál 1604á démá atkag. É labzbalad Rabárth Kádhri námén eskóli wánénókéá redoband dátag, cháp o sheng kanáéntag. Eshiay tahá kesás say hazár labz o gálband mánat. Pa nesháni eshiay salámat pasht kaptagén yakkén bonband maróchán mán Ákspórdhay Bawlian ketábjáhá paházetag o ér ent.

● Awali sarjamén Engrézi labzbalad "Etymological English Dictionary" bittag ke áiay tahá hamá zamánagay Engrézi zobánay sajjahén gál wádhá kanag bittagant. É sál 1721á cháp bittag o démá atkag.

● Amrikahi Engrézi zobánay awali sarjamén labzbaladay nám at "An American Dictionary of the English language". É Nuh Waybesthará 1828á mán Nio Yárk (New York) á sheng kanáéntag, kesás haptád hazár labz o gály mán bittag. Ched o sári labzbaladé Semóel Jánsan Juniará nazzártag o eshiá 1798á cha Nio Yárká sheng kanáéntag. Semóel Jánsanay hamnámén Englestáni labzbalad nebis ham hamé zamánagay mardom bittag ke eshiay jódh kortagén labzbalad sakk báz mahshur ent.

 ● Pa Zahgán Thiwi redig marágeshay bendát: Zahgáni háterá bendáti 20 - 30 meletthi redig (series) marágesh BBCá hapt Julái 1946á bendát kortag. Marágeshay nám " Pa Zahgán (for the Children)" butag. Eshiay wadikár Melar Jawnz (Producer Miller Jones) at.

●●●●●●●●●

Nebeshtah o redoband : Bahtán Balóch